KEZDŐDIK A BÖLCSI

Kislányom nagylány lett, hiszen elkezdődött számára az aktív közösségi élet. Az első akadályokat jól veszi, de meglehet meglesz ennek még a bőjtje.

Érzékenyen érinti, mert észreveszem rajta az elutasító viselkedésén, mikor öltöztetem. Délután viszont ragaszkodik hozzám, csak az anya csinálhat mindent. Ám mégsem aggódom, hiszen kezdetektől fogva úgy neveltem, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik, és a bátyával is minden rendben ment annak idején.

Vannak akik nem adják bölcsibe csemetéiket, szerencséjük, hogy nincsenek rákényszerűlve. Ám ha muszály elkezdeni a bölcsit, akkor sincs semmi baj, hiszen a dadák pontosan tudják milyen nehéz időszak ez mind a babának, mind az anyukának. Bízzunk a gondozónőkben és persze gyermekünkben, hogy hamar beilleszkedik, megszokja az új helyzetet, környezetet.

Ne féljünk a változástól, hiszen amúgy sincs sok választásunk. Meg talán jót is tesz kislányunknak, kisfiunknak, ismerkedik más gyerekekkel, barátkozik velük, játszótársakra talál bennük.

A bölcsi lényege nem az elszakításban keresendő, hanem a segítségben, amit azzal kapunk mi szülők, hogy csemeténk jó helyen, jól érzi magát addig, míg mi megkeressük a kenyérre valót.

Az elején kicsit sírhat, de ez tartmészetes, belefér. Eddig csak az anya volt otthon vele, és most otthon sincs, meg nem is az anyával. Igyekezzünk otthon minnél több időt vele együtt tölteni, hogy érezze amikor velünk van csak az övé vagyunk.

Ha túl sokat sír nehezen nyugszik meg, értek ez alatt akár fél évet is, ott kétféle dologra gondolhatunk.

Az egyik, de remélem legvalószínűtlenebb, hogy a bölcsiben nem úgy állnak a gyermekünkhöz, ahogyan azt ő igényelné. Nem tudják kellőképpen lefoglalni, elterelni a figyelmét. Csak ismételni tudom magam ez ritkán van így, hiszen a bölcsiben dolgozók, még a néha-néha kisegítő takarítók, konyhások is szeretettel fordulnak minden kis csöpséghez, hiszen tudják ők jól mit jelent nekik ez az időszak.

A másik, ami sajnos gyakoribb eset, hogy a szülő tulságosan magához láncolja gyermekét, már egészen kicsi korától fogva. Nem viszi társaságba, vagy ha igen ott nem foghatja más az ölébe csak az anya vagy az apa. Tiltják mindenfajta érzelmi kapcsolódástól a gyermeket, ami nem hozzájuk, szülők felé irányúl gyermekük részéről. Ez mind nem feltétlenűl azért van, mert nem akarják, hogy máshoz is ragaszkodjon az a kicsi baba, vagy más is szeresse őt. Csupán a szülők maguk annyira szeretik, hogy egy pillanatra sem hajlandóak kiadni kezükből, nehogy valami baj érje féltett kincsüket.

És igen mindennek akkor látják majd kárát, mikor szeretnének mondjuk moziba menni, és addig a gyerek úgy bömből utánnuk, hogy szinte belezöldül. Ez nem csak a gyereknek lesz rossz később, hanem a szülőknek is, de ezt nehéz wegyelsőgyermekes anyukának megmagyarázni, sajnos.

Oldal: Bölcsibe be
Kismama-Minden ami a gyermek (várandósság, szülés, babaápolás, nevelés) - © 2008 - 2024 - kismama.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat